Álom és nyelv 3 – az álombeli tevékenység kutatása
Az álom olyannyira foglalkoztatja az emberiséget, hogy számos oldalról megközelítve kutatják tudományosan. Vizsgálják fiziológiai szempontból: azt nézik, hogyan zajlik az álmodás folyamata. Vizsgálják pszichológiai szempontból: mi és hogyan megy végbe az ember tudatában az álmodás során. És persze a nyelvvel kapcsolatban is: összehasonlítják a régi és mai nyelvi jelenségeket, illetve a különböző népek közötti különbségeket. Álom és nyelv 3. részében erről olvashatunk.
Eleinte a persze a hiedelmek uralkodtak. Az volt az elterjedt nézet, hogy az álom és az álmodás valamiféle felsőbb hatalom által jön létre. Célja is van, az, hogy közvetítsen valamit. A lehetséges üzeneteket, jelentéseket aztán rendszerezték és összegyűjtötték. Ilyen gyűjtemények például az álmoskönyvek, nálunk talán a legismertebb a Krúdy Gyula által megalkotott Álmoskönyv.
Azután ezeket a gyűjteményeket vizsgálták a különböző kultúrákban, ez az úgynevezett összehasonlító néprajzi adatgyűjtés. Mindezekre persze a pszichoanalitikus szemlélet nagy hatással volt, főleg Freud és Jung munkássága.
Idővel az agykutatás vizsgálata kapcsán is igyekeztek bevonni más tudományterületeket is, így a nyelvészetet és nyelvtudományt.
Az elmúlt mintegy fél évszázadban az álombeli tevékenység vizsgálata többek között egy nagyon érdekes eredményre jutott. Mégpedig arra, hogy az alvás és az álom nem ugyanaz. Az agy ugyanis másképpen viselkedik a kétféle állapotban. Ennek megfelelően az agy állapota szerint (legalább) háromféle szakaszra osztható:
- ébrenléti állapot
- alvás közbeni állapot
- álmodás közbeni állapot
Az álmodás fázisa főleg abban tér el az alvás fázisától, hogy gyors agykérgi tevékenység zajlik alatta. Ráadásul különböző meghatározott szakaszai vannak. Elalvás után 90 perccel lép fel, és 25 percig tart, majd 90 percenként ismétlődik. Így az ember átlagosan négyszer álmodik egy éjszaka során. Továbbá úgy tűnik, álmodás során több energiára van szükségünk, mint az ébrenléti állapotban.
Az álomkutatásban többféle módszertani nehézség merülhet fel. A legevidensebb kérdés: mit tekintsünk álomnak? Ezt azért nehéz meghatározni, mivel jelenleg a legrészletesebb információkat az álmodó emberek elmondása alapján szerezhetünk álmáról. Ami pedig, lássuk be, meglehetősen szubjektív, és eltérő lehet a különböző emberek képességei, származása, kulturális háttere alapján. Ez pedig könnyen okozhat torzításokat a vizsgálatok során.
További nehézség, hogy az álmok gyakran meglehetősen nehezen különböztethetők meg a gondolatoktól, képzelődésektől. Gondoljunk csak például az éber álomra. Ennek érdekében alakult ki az a módszer, hogy az álmokat osztályozzák egy skála alapján. Így az álmok lehetnek:
- „zéró álmok” (=”semmilyen” álom);
- halovány, körvonalazatlan álmok;
- illetve egyre összetettebb, részletgazdagabb, több mozzanatból álló álmok is.
Más csoportosítás szerint:
- halvány, színtelen/fekete-fehér, „ködös” álomképek vagy
- színes, egészen életszerű álomképek.
Az ilyen csoportosítások már árnyaltabb képet tudnak adni a különböző álmokról. Így segítik a tudományt, hogy még jobban megértse az álmodás misztériumát.
Forrás: Balázs Géza: Az álmok embertana, nyelvi világa. In: Magyar Orvosi Nyelv, 2015, 1, 9-20.
Álom és nyelv 1 – szólások és közmondások
Álom és nyelv 2 – mit tud a néphit az álomról?
