Álom és nyelv 1 – szólások és közmondások
Talán magunktól nem is jutna eszünkbe azon gondolkodni, hogy mi a kapcsolat álom és nyelv között. Valószínűleg azt sem tudtuk, hogy van egyáltalán. Pedig tényleg létezik ilyen. Az álomkutatás egyik önálló ága a nyelv vizsgálata. De külön kapcsolat is állhat a nyelvtudomány valamint a néprajz, pszichológia, vagy orvostudomány között is.
Freud például úgy gondolta, hogy az álom egyfajta speciális kifejezésmód, és mint ilyen, máris a nyelv egy formája lehet. Ugyancsak ő emlegette azt is, hogy az általános nyelvhasználatban számos formában bukkan fel az álom, álmodás fogalomköre. Ennek egyik legjellegzetesebb megjelenési formái a közmondások, szólások. Ezekből szemezgetünk néhányat, ezzel is illusztrálva, mennyire gazdag is a magyar nyelv a kifejezőeszközeiben.
Álom és nyelv szólások – „álmodik”
A lentebbi közmondások/szólások a konkrét jelentésükön túl arról is árulkodnak, hogy a népi hagyománynak milyen képe volt az álmodásról, álomról.
| Szólás | Jelentése | Népi tapasztalati utalás az álomról |
| „Ne is álmodj róla!” | Ne reménykedj benne! | az álom legtöbbször nem a valóságról szól |
| „Éhes disznó makkal álmodik” | ha valami hiányérzetünk van, akkor az foglalkoztat bennünket tudatosan és tudattalanul is | fantáziálás, ébren álmodás |
| „Álmodni sem mer valamiről” | nem hiszi, hogy valóra válhat, ezért nem ringatja magát felesleges reményekbe | az álmokban bármi megtörténhet, még a valóságban lehetetlennek tűnő dolgok is |
Mint látható, az „álmodás” a népi gondolkodás számára valami olyan, aminek semmi köze a valósághoz, inkább valamilyen másik, meseszerű világ.
Álom és nyelv szólások – „álom”
Nézzük, mit üzennek a népjárásban a szólások és közmondások az „álom” szóval:
| Szólás | Jelentése | Népi tapasztalati utalás az álomról |
| „Álmából felébresztve is tud/elmond valamit” | olyan jól megjegyezte, hogy bármikor képes felidézni | az álom valami másfajta tudatállapot, amikor az agyunk másképpen működik, de mégis, amit akkor megjegyez, később a valóságban is előhívható |
| „Könnyű álom” | rövid, nem mély álmodás | egyfajta alvási/álomperiódus |
| „Elillanó álom” | olyan álom, amire ébredés után nem emlékszünk | az a tapasztalat, hogy sok olyan álom van, ami nem őrződik meg a tudatunkban |
| „Álomba sírja magát” | főleg a gyerekek, ha elalszanak, könnyen elfeledik bánatukat | az alvás élettani tapasztalata |
| „Álmot fejt” | babonásan keresi az álomban rejlő üzenetet | az álmoknak létezik valamilyen jelentése, és van, aki ezeket képes megfejteni |
Érdekes módon a főnévi formában használt szólások, közmondások jelentése, ellentétben az igei „álmodik” alaknál, kissé tudományosabb megközelítést sejtet. Rámutat arra, hogy az álom egy másfajta tudatállapot, amikor agyunk a szokásostól eltérően működik. De egyúttal olyan szólás is létezik, ami azzal is tisztában van: az álmok igenis hordoznak valamiféle üzenetet.
Forrás: Balázs Géza: Az álmok embertana, nyelvi világa. In: Magyar Orvosi Nyelv, 2015, 1, 9-20.
