Álom és nyelv 1 – szólások és közmondások

Álom és nyelv 1 – szólások és közmondások

Talán magunktól nem is jutna eszünkbe azon gondolkodni, hogy mi a kapcsolat álom és nyelv között. Valószínűleg azt sem tudtuk, hogy van egyáltalán. Pedig tényleg létezik ilyen. Az álomkutatás egyik önálló ága a nyelv vizsgálata. De külön kapcsolat is állhat a nyelvtudomány valamint a néprajz, pszichológia, vagy orvostudomány között is.

Freud például úgy gondolta, hogy az álom egyfajta speciális kifejezésmód, és mint ilyen, máris a nyelv egy formája lehet. Ugyancsak ő emlegette azt is, hogy az általános nyelvhasználatban számos formában bukkan fel az álom, álmodás fogalomköre. Ennek egyik legjellegzetesebb megjelenési formái a közmondások, szólások. Ezekből szemezgetünk néhányat, ezzel is illusztrálva, mennyire gazdag is a magyar nyelv a kifejezőeszközeiben.

Álom és nyelv 1 – szólások és közmondások

Álom és nyelv 1 – szólások és közmondások

Álom és nyelv szólások – “álmodik”

A lentebbi közmondások/szólások a konkrét jelentésükön túl arról is árulkodnak, hogy a népi hagyománynak milyen képe volt az álmodásról, álomról.

SzólásJelentéseNépi tapasztalati utalás az álomról
“Ne is álmodj róla!”Ne reménykedj benne!az álom legtöbbször nem a valóságról szól
“Éhes disznó makkal álmodik”ha valami hiányérzetünk van, akkor az foglalkoztat bennünket tudatosan és tudattalanul isfantáziálás, ébren álmodás
“Álmodni sem mer valamiről”nem hiszi, hogy valóra válhat, ezért nem ringatja magát felesleges reményekbeaz álmokban bármi megtörténhet, még a valóságban lehetetlennek tűnő dolgok is

 

Mint látható, az “álmodás” a népi gondolkodás számára valami olyan, aminek semmi köze a valósághoz, inkább valamilyen másik, meseszerű világ.

Álom és nyelv szólások – “álom”

Nézzük, mit üzennek a népjárásban a szólások és közmondások az “álom” szóval:

SzólásJelentéseNépi tapasztalati utalás az álomról
“Álmából felébresztve is tud/elmond valamit”olyan jól megjegyezte, hogy bármikor képes felidézniaz álom valami másfajta tudatállapot, amikor az agyunk másképpen működik, de mégis, amit akkor megjegyez, később a valóságban is előhívható
“Könnyű álom”rövid, nem mély álmodásegyfajta alvási/álomperiódus
“Elillanó álom”olyan álom, amire ébredés után nem emlékszünkaz a tapasztalat, hogy sok olyan álom van, ami nem őrződik meg a tudatunkban
“Álomba sírja magát”főleg a gyerekek, ha elalszanak, könnyen elfeledik bánatukataz alvás élettani tapasztalata
“Álmot fejt”babonásan keresi az álomban rejlő üzenetetaz álmoknak létezik valamilyen jelentése, és van, aki ezeket képes megfejteni

 

Érdekes módon a főnévi formában használt szólások, közmondások jelentése, ellentétben az igei “álmodik” alaknál, kissé tudományosabb megközelítést sejtet. Rámutat arra, hogy az álom egy másfajta tudatállapot, amikor agyunk a szokásostól eltérően működik. De egyúttal olyan szólás is létezik, ami azzal is tisztában van: az álmok igenis hordoznak valamiféle üzenetet.

Forrás: Balázs Géza: Az álmok embertana, nyelvi világa. In: Magyar Orvosi Nyelv, 2015, 1, 9-20.