Álom és nyelv 2 – mit tud a néphit az álomról?
Korábbi írásunkban már meséltünk arról, hogy a mindenféle álommal és álmodással kapcsolatos kifejezés milyen ezekkel kapcsolatos néphiten alapszik. De gondoltad-e volna, hogy a tudományos kutatások nagy része ezeket a megfigyeléseket, adott esetben (téves) hiedelmeket vizsgálja? Ezek alapján mintegy 10 pontban össze lehet foglalni az álmokkal kapcsolatos tudományos megállapításokat. Lássuk, melyek ezek.
Álom és nyelv – népi tudás az álomról 10 pontban
Az álom és alvás fogalma nem válik szét.
Néha csak egybemosódik, de van, amikor a kettő teljesen ugyanazt takarja. Például: „álmos állapot” – ez valójában az alvás vágyát jelenti, és nem az álmodás irántit.
Álmodni ébren is lehet.
Ami tulajdonképpen az „álmodozás”-sal egyenlő tevékenység. De jelentheti az (ébren) álmodó vágyát valamilyen cél vagy tárgy elérésére: „az az álmom, hogy egyszer eljussak a Kilimandzsáró tetejére”. Sőt, olyan vágyra is utalhat, amiről az alany tudja, hogy sosem fogja elérni: „hiú álom„.
Az alvás tevékenysége élettani szempontból.
Például: elalvás=”álomba ringat”, „elnyomja az álom„, „nem jön álom a szemére”.
Az álom működése öntudatlan.
Azaz olyan állapot, amit nem igazán lehet kontrollálni, ezért az ember olyankor nem feltétlenül úgy viselkedik, ahogyan éberen tenné. „Álmában sem gondolta volna”; „még álmában is hazudik”; álmában is tud valamit”.
Az álom sajátos logikája, belső szabályai.
Az álmok hasonlóképpen működnek, és megadott szabályok érvényesek rájuk. „Ez az álmok világába tartozik”; „álmodni sem mer róla” (= bár az álmokban a lehetetlen is megtörténhet, mégsem meri remélni); „álmokat sző”.
Az álmodásnak megvannak a maga periódusai.
„Mély álom„, „igazak álma„, „Csipkerózsika-álom„.
Az álmok különböző típusokba sorolhatóak.
„Könnyű álom„, „nehéz álom„, „mély álom„, „rossz álom„, „édes álom„, „elillanó álom„.
Az álmatlanság jelenségének felismerése és leírása.
„Nem jön álom a szemére”; „elkerüli az álom„.
Népi hiedelmek az álmodásról.
Az álmodás állapota mintegy a meghalásra hasonlít: ennek során a lélek elhagyja a testet. Az álmokat el lehet tulajdonítani: „ellopja a másik álmát„; „ne vidd el az álmomat!”.
Az álom jelentéssel és/vagy egyfajta üzenettel bír.
Például: „álmot fejt”, „mit jelenthet ez az álom?”
Érdekes módon az álmok tudományos kutatása úgy indult, hogy ezeket a népi megfigyeléseket összegyűjtötték, és megpróbálták megtalálni rájuk a magyarázatot. Eleinte eszközök és ismeretek híján csak valamilyen titokzatos, sejtelmes, metafizikai értelmet adtak nekik. Később az olyan kutatók, mint például Freud vagy Jung, megpróbáltak ezeknél kézzelfoghatóbb választ találni az álmok megismerésére, megfejtésére.
Forrás: Balázs Géza: Az álmok embertana, nyelvi világa. In: Magyar Orvosi Nyelv, 2015, 1, 9-20.
Álom és nyelv 1 – szólások és közmondások
