Álom a pszichológiában, Paul Tholey

Álom a pszichológiában – úttörő álomfejtők 3. Paul Tholey

Paul Tholey német pszichiáter neve valószínűleg már nem annyira széles körben ismert, mint például Freudé vagy Jungé. Ám azok, akik az álmok iránt érdeklődnek, bizonyára már hallottak róla, hiszen ez áll munkássága középpontjában. Sőt, a tudatos álmodás – eme rendkívül izgalmas témakör – egyik atyjának tekinthető (Stephen LaBerge mellett). Érdemes lehet tehát kicsit részletesebben bemutatni őt.

Paul Tholey életpályája

Paul Tholey

Paul Tholey

 

1937-ben született St. Wendelben. Egyetemi tanulmányait Münchenben és Frankfurtban végezte, matematika, pszichológia és sporttudományok témakörökben. Később pszichológia- és sportprofesszorként dolgozott. 1998-ban hunyt el.

A lélektan területén az úgynevezett gestaltpszichológiai irányzatot követte. A német “Gestalt” szó magyarul azt jelenti, “alak”. A 20. században keletkezett, magyarul alaklélektan nevű tudományág lényege, hogy az egész alak észlelete több a részek egyszerű összegénél. Azaz az egész a részekhez képest elsődleges. Vizsgálata elsősorban az észlelést célozta. Fő kérdésköre az volt, hogy a szerveződés magában a világban megy létre, avagy az emberi elme hoz létre egy rendezett észleletet.

 

 

 

 

Paul Tholey és az álom

Az oneirológia (álommal foglalkozó tudomány) kapcsán érdeklődésének első tárgya a színes álmodás volt: be akarta bizonyítani, álmaink nem fekete-fehérek.

Később továbblépett az álomkutatásban. Figyelembe vette, hogy az álomképek nem feltétlenül tekinthetőek teljesen megbízhatónak a valóság leképezésében, a kritikai realizmus jegyében állt hozzájuk. Ez az elmélet némi leegyszerűsítéssel azt jelenti, hogy nem minden az, mint aminek látjuk és gondoljuk. Érdeklődése a tudatos álmodás felé fordult, ezt használta fel az álmok jobb megértéséhez megismerési módszerként. Vizsgálati alanyait arra kérte, hogy ébrenlétük során rendszeresen ellenőrizzék, hogy valóban ébren vannak-e. Ha ez beleépül mindennapjainkba, akkor ennek segítségével lehet fejleszteni a tudatos álmodás képességét, úgy, hogy álmunkban is ugyanígy cselekszünk. Ezt a módszert reflexiós technikának vagy más néven tudatosságtesztnek nevezik.

A kísérletben résztvevők az instrukcióknak köszönhetően képessé váltak a tudatos álmodásra, és rendszeresen beszámoltak róluk röviddel ébredésük után.

A tudatos álmodás kutatása során Tholey álomfigurák kognitív képességeit is vizsgálta. Egyik ismert kísérletében 9 olyan résztvevővel dolgozott, akik már képesek voltak a tudatos álmodásra. Azt kérte tőlük, hogy álomfiguráikkal végeztessenek el számtani és szókinccsel kapcsolatos feladatokat. Az eredmény az lett, hogy azok az álomfigurák, akik hajlandóak voltak elvégezni a feladatokat, sikeresebbnek bizonyultak a szókinccsel kapcsolatosak megoldásában.

A kutatási eredményeit a magyarul is megjelent Alkotó álom című könyvében ismertette meg közönségével, melyet Kaleb Utechttel közösen írt. Ebben konkrét tanácsokat ad a tudatos álmodás gyakorlására, melyek segítségével bárki képes lehet megtanulni ezt a technikát.

A tudatos álmodás témája olyannyira érdekes, hogy a későbbiek során még biztosan ejtünk több szót róla. Kövessétek továbbra is figyelemmel blogunkat, hogy le ne maradjatok az izgalmas részletekről.

Álom a pszichológiában: Carl Gustav Jung – úttörő álomfejtők 2.

Álom a pszichológiában – úttörő álomfejtők 1. Freud