Alvajárás – a valódi rémálom
Ha máshonnan nem is, akkor a filmekből, könyvekből, de legtöbbünk már bizonyára találkozott az alvajárás jelenségével. A szereplő kinyújtott karral, csukott szemmel botorkál előre, furcsa dolgokat csinál, majd mikor felébred, nem emlékszik semmire. De vajon tényleg létezik ilyen? Ha igen, mitől következik be, és mi ez az egész egyáltalán?
Alvajárás – mi is az tulajdonképpen
Az alvajárás valóban létezik, ez egyfajta betegségnek számít: tulajdonképpen egy neurológiai problémának tekinthető. Hívják még szomnambulizmusnak vagy noktambulizmusnak is, és az alvás során tapasztalható rendellenességek közé tartozik. Tehát ez igazából egy kóros állapot, ami akár veszélyes is lehet.
A betegség úgy jelentkezik, hogy az alvó ember olyan mozgásokat (pl. járás, ülés) végez, amelyek az agy tudatos irányításának tűnhetnek. Pedig ilyenkor tudattalan állapotban van. Sokszor még összetettebb cselekvéseket is tud végezni, volt már példa olyan holdkórosra is, aki autót vezetett.
Alvajárás – kialakulásának okai
Bár sok elmélet felmerült az alvajárás kialakulásának okairól, de még egyik sem bizonyult 100%-ban igazolhatónak. Az igen valószínűnek látszik, hogy a génekben kódolva lehet ez a zavar, mivel többgenerációs kutatások eredményei ezt mutatták ki. A vizsgálat ugyanis kiderítette: ha valamelyik szülő hajlamos az alvajárásra, megnő az esélye annak, hogy a gyermeke is örökölni fogja. Ha pedig mindkét szülő produkált már ilyen tünetet, akkor pedig ez az esély sokszorozódni fog.
Az alvajárás gyerekeknél gyakrabban fordul elő: mintegy 10%-uk érintett a betegségben, míg a felnőttek közül minden 50.- nél jelentkezhet.
Az alvajárást kiváltó egyéb tényezők lehetnek még többek között:
- a stressz;
- erős pozitív érzelmi hatások;
- alkohol, drogok használata;
- mentális, szorongásos zavarok, pl. skizofrénia
- erős fizikai igénybevétel.
Magyarországon egyelőre nincsenek konkrét adatok arról, hogy körülbelül hány ember szenved ebben a betegségben.
Alvajárás – általános lefolyása
A kutatások azt mutatják, hogy az alvajárás legtöbbször nem sokkal elalvás után, az NREM (nem gyors szemmozgásos) szakaszban következik be. Ily módon tulajdonképpen kicsit az álom ellenpólusának tekinthető, hiszen abban a fázisban történik, amikor utóbbinak kisebb a valószínűsége. Ami viszont hasonlóság, az az, hogy az agy mindkét esetben részben tudattalan állapotban van.
Az alvajárók ébredés után többnyire nem emlékeznek rá, hogy mit csináltak ekkor. Általában az alvajárók ártalmatlan dolgokat csinálnak, ám előfordul az is, hogy valamilyen erőszakos cselekedetben nyilvánulnak meg, például a hálótárs irányába.
Alvajárás és büntetőjog – tudtad-e?
Mivel az agy ilyenkor tudattalan állapotban van, és csak a motorikus folyamatok működnek, az alvajárás alatt nem működik az ítélőképességünk. Ez pedig azt jelenti, hogy nem beszélhetünk szándékos cselekedetről, ami azt eredményezi, hogy nem lehet felelősségre vonni az elkövetőt. Tehát ha egy bűntettről kiderül, hogy azt alvajárás során követték el, az elkövető nagy valószínűséggel nem lesz elítélhető miatta.
