Mit üzennek álmaink? 2.
Nem mindegy, hogy mikor, mennyit, hogyan alszunk… Van kellemes álom, de van rémálom is… Ha nem figyelünk, az álom hamar elröppen… Előző írásunkban ezekről elmélkedtünk, hogy közelebb kerüljünk annak a kérdésnek a megválaszolására, vajon mit üzennek álmaink? Nézzük most meg, mit mond erről a tudomány!
Alvás, álmodás – tudományos megközelítés
Korábban már meséltünk az alvás 4 fázisáról, melyből 3 NREM, 1 pedig REM (gyors szemmozgású) – ekkor jön létre az álom –, illetve arról is szóltunk, hogy a legújabb kutatások szerint ez már nem biztos, hogy teljesen így van.
Hogyan vizsgálják az álmodást?
1929-ben egy osztrák pszichiáter megalkotta az EEG-t, és ez óriási előrelépést jelentett az álmodás kutatásában. Ez az eszköz (az „elektroencefalográf” szó rövidítése) az agy által kibocsátott elektromos hullámokat vizsgálja. Ez alapján alapvetően kétféle különböző periódust különböztettek meg: az egyik a lassú hullámú alvás, amikor az izmok nyugalomban vannak, így a szemgolyó sem mozog (NREM), a másik pedig a paradox alvás fázisa. Ilyenkor ugyan az izmok lazák, de néha előfordulhatnak gyors izommozgások is (REM). Érdekes módon ilyenkor az agy ébrenlétihez hasonló hullámokat produkál, nem véletlen tehát, hogy ebben a periódusban jöhet létre az álom.
Az alvási periódusok
Az összesen 4 alvási fázis (átmenet az ébrenlétből az alvásba; felületes alvás; mélyalvás és az álomalvás, a REM) általában ötször ismétlődik az alvásidő alatt, és körülbelül másfél óráig tart. Maga az álmodós időszak mintegy 3-20 perc hosszúságú lehet. Álmodási fázisban általában inkább az alvás későbbi részében, hajnaltájt szoktunk lenni.
Álom és megbetegedések
Több kutatás foglalkozik az alvás megvonásával is. Ezek az ún. „deprivációs” kísérletek arra jutottak, hogy szervezetünk az elmaradt pihenést megpróbálja bepótolni. Az álmodási szakasz is függhet össze az egészségi állapotokkal: például, amikor az álomlátásos szakasz után a szervezet nem tud visszatérni a nyugalmi szakaszba, hanem átmegy ébrenléti állapotba, emiatt az ember állandóan felébred. De az is rosszat tesz, ha az embert mindig az REM-, azaz az álmodós szakaszban ébresztik fel – ennek hatására gyakran pszichés zavarok észlelhetők az emberen.
Álom és pszichológia
A legismertebb álomkutatók Freud és Jung, akik az álmokat egyértelműen üzenetként fogták fel. Míg Freud az álmot a tudatalattinkban elfojtott gondolatok, érzelmek, vágyak kivetítésének tartotta, és a múltra vezette vissza, addig Jung azt állította, hogy az álom a jövőről ad képet: prospektív (előrejelző) szerepe van: egy belső színház, melynek a tudattalan a rendezője, a szereplői pedig egy-egy része a személyiségünknek, és egyfajta intuíciót közvetít a jövőről.
Valamit tehát mindenképpen megtudhatunk magunkról, a személyiségünkről, életünkről. De vajon mit üzennek álmaink?
