Miért álmodunk?
Mindenki álmodik… és természetesen nemcsak éberen, hanem alvás közben is. Csak van, aki emlékszik rájuk, van, aki nem.
Az álom mibenléte gyakorlatilag a tudatosság és kommunikáció megjelenése óta foglalkoztatja az emberiséget: az első erre vonatkozó írásos bizonyítékok az időszámításunk előtti harmadik évezredből valóak, amikor az uralkodók álmait jegyezték le Mezopotámiában. Már akkor is keresték bennük az előjeleket, hátha segítenek jobban kifürkészni a jövőt. Sőt! Egyiptomban már készültek álomfejtő írások is. Persze nyilván, ezek még nem tudtak tudományos választ adni arra a kérdésre, hogy miért is álmodunk egyáltalán.
A civilizáció kialakulásával, mely megteremtette hozzá az egzakt kutatási lehetőségeket, természetesen ez a terület is rendkívül népszerűvé vált. Több különbözőféle elmélet alakult ki róla az idők során.
Miért álmodunk – az álmok kialakulása
Az általánosan elterjedt nézet szerint az álom az agy információfeldolgozásához kapcsolódik.
Az már viszonylag ismert tény, hogy az alvás során különböző fázisokon megyünk keresztül. Ezek a fázisok az alvás idejével, illetve a szemgolyónk mozgásával köthetőek össze. Talán mindenki hallott már az REM (Rapid Eye Movement, magyarul „gyors szemmozgás”) kifejezésről. Az alvásidő alatt általában 4 fázis váltakozik, melyből 3 REM, 1 pedig NREM, azaz akkor nem mozog a szemgolyó.
A korábbi nézetek szerint az álmodás az REM alatt történik, amikor az agy nagyon is aktív. Egy újabb kutatás szerint azonban mindkétféle fázis alatt álmodunk, mivel rátaláltak egy új területre, egy ún. forró zónára az agy hátsó területén, melynek egyelőre a fantáziadús „hátsó kérgi forró zóna” nevet adták. Ha ez a rész intenzíven működik, akkor jön létre az álom.
Miért álmodunk – mire jók az álmok?
Napjainkban reneszánszát éli az álomfejtés, ami azon alapul, hogy álmainkban igenis megfejthető üzenetek vannak, melyek segítségével jobban megismerhetjük magunkat, és ezáltal tudatosabban élhetjük meg a jövőnket.
Az eggyel földhöz ragadtabb elmélet szerint álmaink emlékképekből épülnek fel, és a napunk során megszerzett rengeteg információt vannak hivatva kicsit megszűrni, „rendbe tenni” vagy akár csak képileg megjeleníteni. Másképpen nézve viszont az álmot lehet tekinteni az agy által tudatosan rögzített adatok tudattalan kivetítésének is.
Az evolúciós pszichológusok szerint az álmok arra jók, hogy veszélyes, stresszes helyzeteket idézzünk meg, és próbáljunk rá megfelelő választ találni.
Vajon a fentiek alapján lehet választ találni arra a kérdésre, hogy miért álmodunk? Én úgy látom, nemigen. Mindenesetre valószínű, hogy minden egyes kis lépés az agyunk megismerésére tett irányba eggyel közelebb fog minket vinni a megoldáshoz. És az is bizonyos, hogy amíg az emberiség él, mindaddig foglalkoztatni fogja ez a kérdés, csakúgy, mint az egyéb, létünkkel kapcsolatos alapvető dilemmák. De talán nem is igazán a válasz a legérdekesebb ebben a keresésben. Én inkább úgy látom, már maga az út, az álmok mindenféle magyarázata is éppen elég izgalmas ahhoz, hogy a kedvéért néha-néha akár le is térjünk a fő csapásirányról, és elidőzzünk az álom rejtelmeinek csodálatos erdejében
