Dóra álma – Híres álmok 1.
Az álomfejtés egyik úttörő alakja, Sigmund Freud nemcsak elméletben, de a gyakorlatban is, páciensei kezelése során alkalmazta az álmok értelmezését arra, hogy megfejtse, jobban megértse betegei tudattalanját, hogy ezáltal megoldást találjon a problémáikra.
Egyik legismertebb esete egy fiatal lány volt, akinél hisztériát diagnosztizált. Később ki is adta tanulmányként, „Egy hisztéria-analízis töredéke” címmel. A páciens kezelésében meghatározó szerepet játszottak az álmok, nem véletlen, hogy Freud eredetileg az „Álom és hisztéria” címet akarta adni tanulmányának. Az esszé két álmot is leír részletesen, azok pszichoanalitikus magyarázataival együtt.
Dóra álma – ki volt Dóra?
A Dóra elnevezés természetesen álnév, hiszen Freud nagyon odafigyelt páciensei magánéletének védelmére. Végül még Freud idejében fény derült a lány identitására, és mára gyakorlatilag mindent tudunk róla. A valódi neve Ida Bauer volt, és családja furcsa migrénes fejfájásai valamint köhögési rohamai miatt fordult az orvoshoz. Szülei házassága nem volt jó, és fontos volt még az életében egy ismert házaspár (Herr és Frau „K”): Dóra apja kalandba keveredett a női tagjával, míg a férfi állítólag Dórával próbált kikezdeni.
Dóra álma – az egyik álom
Dórának visszatérő álma volt, hogy házuk ég, és apja az ágya előtt állva felébreszteni próbálja lányát, aki gyorsan felöltözik. Anyja ki akarja menteni ékszeres ládikáját, mire apja tiltakozik, mondván, emiatt nem szeretne két gyermekükkel bennégni. A család siet kifelé, mikor kiérnek, Dóra felébred.
Dóra álma – a pszichoanalitikus magyarázat
Freud természetesen ennek az álomnak a kulcsában is a szexuális mozgatóerőt látta. Az ékszeres ládika a szüzesség szimbóluma, melyet Dóra próbál megvédeni, mivel mind K. úr, mind az apja, sőt még K. asszony iránt is szexuális vonzódást érez. A házból kimeneküléssel sikerül megóvni erényét.
Ugyancsak fontos szerepet játszanak az álomban az alapszimbólumok, mint a tűz, ami akár saját ellentétére, a vízre is utalhat – ez alapján arra is fény derült, hogy mind Dóra, mind a bátyja gyermekkorában éjszakai vizelettartási problémákkal küzdött. Ezen kívül asszociálható még a tűz a szeretet – szerelem – jelképeként, ami továbbvezetve ismét a szexualitás irányába tereli az értelmezést.
Dóra álma – az utóélet
A páciens hirtelen felindulásból abbahagyta a terápiát, ezért Freud a sikertelen esetei közé sorolta ezt a kezelést, többek között magát is hibáztatva emiatt – annak ellenére, hogy 2 év elteltével Dóra felkereste őt, és elmondta, azzal, hogy miután tisztázta a helyzetét a K. házaspárral, tünetei nagyrészt megszűntek. Mindazonáltal fontos tapasztalatként tartotta számon, mert jó példa volt az érzelemátvitellel kapcsolatos problémákra.
Az utókor azóta nagyrészt meghaladottnak tartja Freud hisztériáról szóló elméleteit, és inkább a nők társadalmi elnyomására vezeti vissza az okokat. A helyzetük azonban már sok téren javult, és a hisztériás tünetek is más formában jelentkeznek – inkább a pszichoszomatikus megbetegedések terén.
Freud nézetei a feministák szerint is túlzóak, férfiközpontúak a nőkről, Dóra esetében pedig különösen azt sérelmezték, hogy érzéketlen egy fiatal – 14 éves –, serdülő lány szexuális problémáira.
